Az én sztorim 2014-től kezdődik, akkor kezdtem a középiskolát, és lány kollégiumba kerültem. Az új suliban elkezdtem női focira is járni, ahol történetesen a régi csapat nagy része meleg volt. Nem kell mondanom, kezdtem igazán otthon érezni magam mindkét helyen, de én ekkor még nem tudtam a miértjét.
Történetek
Azt hiszem, 10-12 évesen kezdődött, hogy szorongva mentem iskolába...
Véletlen csöppentem bele ebbe a világba, akkor még nem is tudtam a legjobb barátomról, hogy hétvégente nőként éli életét.
Másfél éve történt az egész. Úgy éreztem, hogy nem bírok tovább aszerint a nem szerint élni, aminek az orvosok születésemkor elkönyveltek. Transznemű férfiként bújtam elő a szüleimnek.
15 éves voltam, mikor elkezdtem előbújni a barátaimnak. Nekik könnyen megnyíltam, és szerencsére jól is fogadták ezt az infót rólam.
.....a kezdetektől fogva tudtam magamról....sosem fordultam meg lányok után az utcán vagy a gimi folyosóján, állandó BARÁTAIM CSAK LÁNYOK VOLTAK, a fiúk kiközösítettek.
Majdnem egy hónapot kínlódtam. Butaság is volt ez, hiszen a legjobb barátnőmnek akartam elmondani először, aki minden titkomat tudja, aki előtt nyitott könyv vagyok.
Az első ember akinek "előbújtam" az a nővérem volt, bár ő találta meg az Instagram oldalamat, melyen teljesen előbújtam már, és már tudta, amikor megnyíltam előtte.