Történetek

Érdekes pár év van mögöttem, és még mennyi előttem! Saját magam megismerése nem volt egy könnyű út, de végre békesség él lelkemben.

Nagyjából olyan 11 éves lehettem, amikor egy napos délután leültem anyukámmal beszélgetni. Csak úgy beszélgettem vele arról, hogy hogyan telt a napom, meg minden ilyenről. Szóba került, hogy szereztem egy új barátot, akivel nagyon jóban vagyok, és igazán el tudunk beszélgetni.

Az ember azt hiszi, elbújhat az ő jellemét meghatározó belső tények elől, azonban ez nem így van. (...) Ne az számítson, mit mondanak rólad, hanem hogy te mit érzel. Ne feledkezz el a lelkedről. Ő fog végig kisérni az életed útján.

Egy gyönyörű, fekete hajú, aranyos, alacsony lánnyal voltam egy osztályon. Mire elérkezett a búcsú napja, én már fülig szerelmes voltam a lányba. Azóta tudom, hogy biszex vagyok. Próbáltam neki elmondani, ami sikerült is, csak esélytelen volt megkapnom őt.

Hidvégi Anna vagyok, 27 éves leszbikus transz lány, immáron az élet minden területén out. Ez az előbújásaim rövid története onnantól, amikor először mertem elfogadni magamat egészen addig, amíg az egész világnak felvállaltam, hogy ki vagyok.

Ekkorra már túl voltam a bűntudaton és azon, hogy próbáljak szeretni egy lányt. Egyszerűen lehetetlen volt számomra. Így hát úgy döntöttem, elmondom Édesanyának.

Mióta az eszemet tudom éreztem, hogy "valami nem stimmel", de jó ideig nem tudtam, hogy mi. Kényelmetlen volt, hogy nem találtam a helyemet még magamban sem, össze voltam zavarodva.

Az én sztorim 2014-től kezdődik, akkor kezdtem a középiskolát, és lány kollégiumba kerültem. Az új suliban elkezdtem női focira is járni, ahol történetesen a régi csapat nagy része meleg volt. Nem kell mondanom, kezdtem igazán otthon érezni magam mindkét helyen, de én ekkor még nem tudtam a miértjét.

Azt hiszem, 10-12 évesen kezdődött, hogy szorongva mentem iskolába...

Véletlen csöppentem bele ebbe a világba, akkor még nem is tudtam a legjobb barátomról, hogy hétvégente nőként éli életét.

Oldalak