Tegnapról mára azt álmodtam, hogy coming outolok a családomnak. A szüleink házában a nappaliban vagyunk, a konyhaasztalnál ülünk mind.
Történetek
Az előbújás hosszú, és fáradalmas folyamat, lassacskán történik, és soha nem egyszerre.
Aznap reggel jött meg nagyanyám halálhíre, amikor elmondtam a családnak, hogy meleg vagyok. Ez az esemény kézzelfogható közelségbe hozta a halált.
SalvaDora vagyok. Leszbikus vagyok és Anya. Egyedülálló Anya. Nő vagyok.
4,5 éves a lányom, aki a legnagyobb boldogságom. Otthoni inszeminációval fogant egy donortól.
A terem másik végében, tőlem átellenben ülő lányon láttam, hogy mosolyog, éreztem, hogy sejti. Következő óra előtt rá is kérdezett, hogy 'A vagyok-e'. Kicsit félénken, de végül bevallottam, hogy igen.
“Well, you know Spain is like one of the top gay-friendly countries in Europe, so at least you’ll be able to sort this out in a safe place.”
A hétvégén mondtam egy mondatot a családomnak, amit már rég el kellett volna mondanom. Nem igaz ez így, most értem oda, hogy elmondjam. Most kellett elmondanom.
Három éves voltam, amikor anya úgy döntött, hogy tanú lesz. Ha nem ismered a tanúkat, akkor röviden: nincs karácsony, szülinap, vérátömlesztés, válás, politizálás, a homofóbiát pedig mesterkélt udvariassággal próbálják ellensúlyozni. Szemtől szembe kedvesek, de ne akard tudni mit gondolnak rólad valójában.
Az öngyilkosság nem megoldás, amennyiben krízisben vagy (te vagy akár egy hozzátartozód), hívd a Háttér Társaság Lelkisegély Szolgálatát (ingyenesen hívható, zöld szám: 13737, 18-23 óra között) vag