Történetek

Három éves voltam, amikor anya úgy döntött, hogy tanú lesz. Ha nem ismered a tanúkat, akkor röviden: nincs karácsony, szülinap, vérátömlesztés, válás, politizálás, a homofóbiát pedig mesterkélt udvariassággal próbálják ellensúlyozni. Szemtől szembe kedvesek, de ne akard tudni mit gondolnak rólad valójában.

Az öngyilkosság nem megoldás, amennyiben krízisben vagy (te vagy akár egy hozzátartozód), hívd a Háttér Társaság Lelkisegély Szolgálatát (ingyenesen hívható, zöld szám: 13737, 18-23 óra között) vag

Az én történetem 18 évesen kezdődött, amikor beleszerettem az általam először nem túlzottan kedvelt osztálytársamba.

Mindenki mellettem állt, és bíztatott. Most 19 éves vagyok, és 1 éve hormonterápiázok. Végre az lehetek, aki akarok lenni. Nagyon örülök annak, hogy coming out-oltam, és hogy elfogadtak.

Nekem nem volt annyira nehéz dolgom, de mégis kissé féltem hogy mit fognak gondolni.

Szóval először nem akartam megosztani a saját történetem, viszont miután elolvastam az oldalon néhányat, úgy döntöttem, hogy összeszedem a bátorságomat, hiszen úgyis névtelen poszt lesz, és csak az

2018 november 29-én volt az első ember pontosabban a legjobb barátom akinek először elmondtam.

Az én történetem 15 évesen kezdődött. Ugyanis akkor jöttem rá hogy én biszexuális vagyok. Az egyik akkori legjobb barátnőmmel találkoztunk és ugye több éve ismertük egymást.

Tehát 2018. Junius 13-án leültünk édesanyámmal megnézni a Love, Simon című filmet, és mikor elkezdődött megkérdezte, hogy ez miről is szól.

Kb. 12-13 éves lehettem, mikor tudatosult bennem, hogy a fiúkat szeretem.

Oldalak