Véletlen csöppentem bele ebbe a világba, akkor még nem is tudtam a legjobb barátomról, hogy hétvégente nőként éli életét. Tudtam, hogy meleg, amiért sokan furcsán néznek rá, és nem értik, hogyan lehetséges, hogy egy rockzenész egyáltalán meleg, akiért lányok és nők milliói rajonganak, de tudtam azt is róla, hogy nem érzi jól magát férfiként.
Színpadra áll hétvégente. Hol koncertezik, hol pedig nőként táncol saját maga által kitalált koreográfiával. Mindkét helyen bombasikere van, és imádja a világ. Mégis „Briana” az igazi énje, ott valósággal sugárzik. Mintha nem is az én fekete hajú, vékonyka, kivételes hangú legjobb barátom lenne, hanem egy gyönyörű nő, akitől az egész terem ragyog, ha belép, és hatalmas éljenzés fogadja. Nekem pedig leesik az állam, hogy aztamindenit!, a legszebb nőket megszégyenítő arccal és testtel van megáldva ez a csodaember!
Ahogy egyre mélyebben beleástam magam ebbe a világba és megismertem a csapatát, azt a kivételes, szeretetteli és szeretnivaló 15 „lányt” percről-percre biztosabb voltam abban, hogy velük akarok megélni minden napot, minden sikert, kudarcot, a készülődéseik pillanatát, ahogy férfiból nővé varázsolják magukat, és persze azt a 15 lelket is meg akartam ismerni, ami bennük rejlik. A sok fájdalmat, lenézést, küzdelmet, amit a világgal és önmagukkal vívnak. Így lettem ennek a csodás kis csapatnak a „főnöke”, segítője, nem utolsó sorban a barátja, aki ismerheti a családjukat, beszélgethet velük. És őszintén, tiszta szívből mondom, hogy nem bántam meg. Náluk értékesebb, igazibb és igazabb embereket még nem volt szerencsém megismerni. Mindemellett felemelő és leírhatatlan érzés látni a szemükben azt a csillogást, mikor világvárosokban elismerik a munkájukat, és példaképként néznek sokukra azért a kemény munkáért, amit hétvégente csinálnak. Ahogy pedig egy-egy fellépés után hozzám jönnek vagy épp megemlítik a nevem „főnökükként”... hát... hatalmas büszkeség.
Sok mindent tanultam tőlük, róluk és általuk, másképp nézem a világot, minden kiszínesedett körülöttem. És ezt nekik köszönhetem. Örökké hálás leszek, hogy ennek az életnek a része lehetek, főképp az ő életüké.
