Ez a poszt egy éve született, pont mikor kiköltöztem Berlinbe.
Egy srác halálosan megfenyegetett a szülőfalumból, Sükösdről.
Ekkor döntöttem el, hogy nem hagyom tovább, hogy fenyegessenek vagy zsaroljanak.
Az ok csak annyi volt, hogy transznemű lány vagyok!
Megtettem a feljelentést a TASZ által, de azóta se tett semmit a magyar rendőrség vagy a magyar állam.
Megtehettem volna, hogy elbújok, de nem tettem.
Tégy te is a jogaiédért, a fejlődésért.
Mindezek ellenére, köszönetet kell, hogy mondjak ennek a srácnak.
Mert ezután lettem a magánéletben és a kialakuló művészetemben is önazonos.
"Aki nem tudta, most megtudja...
A hónap elején a Facebookon halálosan megfenyegettek.
Az volt az érdekes, hogy mikor elolvastam, nem lepődtem meg: Sükösdön, majd Baján nőttem fel. Sajnos. Gyerekkoromban és az életem során annyi fenyegetésben, bántásban és megaláztatásban volt részem a "másságom” miatt, hogy már fel se tűnt. Talán hozzá is szoktam... Gondolkodtam egy-két órát, hogy most mit kezdjek ezzel az üggyel, aztán végül felülkerekedtem magamon, és döntöttem. Valószínűleg azért, mert már lassan két éve élek teljesen transznemű nőként - bár nem nyíltan, és már nem is Magyarországon. Azért nem nyíltan, mert azt gondoltam, hogy ez nem tartozik az emberekre. Színésznő és énekesnő szerettem volna lenni Magyarországon. Tettem is ez ügyben lépéseket: felvételikre mentem, rendezőkkel találkoztam, kerestem a lehetőségeket. De végül senki nem akart felvállalni: vagy azért, mert transznemű vagyok, vagy mert túl sok munka lenne velem. Attól is féltem, hogy ha ezt publikálom, soha nem lesz pasim. De ebben a két évben kiderült számomra, hogy a transzneműséggel való feladatok, hátrányok így is elérnek. Egyszerűen nem tudom nem elmondani egy pasinak, akivel össze szeretnék jönni, hogy igen, ez vagyok, mert ezzel a dologgal együtt lettem az az ember, akit talán lehet bírni vagy akár szeretni.
Mivel már jó ideje élek teljesen átalakult nőként - ez azt jelenti, hogy megvolt a névváltoztatásom, női hormont szedek és a nemi átalakító műtétem is lezajlott -, elértem azt, amire mindig is vágytam, hogy a lelkem és a testem is NŐ legyen. Tehát nem tehetem meg magammal szemben, hogy ne álljak ki önmagamért; a világgal szemben, hogy az ne fejlődjön. És a sorstársaimmal szemben sem, hogy azt higgyék, nincs választási lehetőségük. Mert ez egy feladat, egy probléma, amit meg kell oldani. Nem akarom tovább a homokba dugni a fejemet. Nem azért szeretném ezt a dolgot felvállalni, hogy kérkedjek, hanem, azért, mert NEM VAGYOK HAJLANDÓ FÉLNI!"
